A bokaláncok az idei tavaszi, illetve nyári időszakban is nagy népszerűségnek örvendenek. De vajon hogyan kell őket hordani? Számít, hogy melyik lábunkon viseljük? Egyáltalán honnan erednek és mi a jelentésük? Ezeken a kérdéseken megyünk most végig.

 

Bokaláncok eredete és jelentésük

A bokaláncok az utóbbi években újra nagy népszerűségnek örvendenek, nem csak a hétnapi viseletben, de a divatbemutatókon is, ahol inspirációt gyűjthetünk, hogy miként is érdemes hordani őket stílusosan.

A bokaláncok nem egy átmeneti divattrend hozadékaként jelentek meg, hiszen archeológiai ásatások már az ókori Egyiptom területéről és idejéből is feltártak számos bokaláncot, melyeket akkoriban különböző fémekből és kövekből készítettek és nagyon drága és divatos ékszernek számítottak.

A női bokákon hordott bokaláncok sokat elmondtak a nő társadalmi és vagyoni helyzetéről, illetve szerencsehozóként is szolgáltak. Egy értékes kövekkel díszített arany vagy ezüst bokaláncot hordó nő, nyilvánvalóan egy gazdag ember felesége volt, míg a rabszolgák vagy plebejusok általában bőr és fém bokaláncokat, vagy kagylókból készült láncokat hordtak és a legtöbb esetben csak amulettként vagy talizmánként szolgáltak.

Szélesebb körben elterjedtek voltak a bokaláncok az ókori Indiában. Itt kettős jelentéssel is bírtak, hiszen jelezhette egy nő házassági állapotát, illetve fajtájától és mótivumaitól függően lehetett egyszerű dísz is.

A flexibilis bokaláncok, melyeket paayal-nak hívtak, széles körben elterjedtek voltak az indiai táncosok körében.

A régi időkben Közel-Keleten és Délkelet-Ázsiában a nőies, rövid lépést rendkívül érzékinek és vonzónak tartották, ezért mindkét bokájukon, lánccal összekapcsolt bokaláncot hordtak, korlátozva ezzel lépéseik méretét, ami által a hölgyek kénytelenek voltak "kecsesen" járni.

A fém láncok, kiegészítve néhány halkan csilingelő komolyabb csecsebecsével vagy bájjal, melyek tánc közben kellemes hangjukkal és csillogásukkal tökéletes kiegészítőként funkcionáltak. Az ilyen bokaláncok a mai napig nagyon népszerűek az arab hastáncosok körében.

A nyugati kultúra csak a 20. század kezdetén fedezte fel magának ezt a különleges ékítő ékszert, de a keleti kultúrában a bokaláncok története visszanyúlik a sumér időkig, ugyanis ezekből az időkből származó sírok feltárásakor is rendszeresen találkozni velük.

A 70-es évek Amerikájában a bokaláncok a szabadság, a hippi, bohém életforma fontos szimbúlumaivá váltak.

 

Melyik lábon hordjuk a bokaláncot?

A válasz igen egyszerű: manapság már mindegy. A határok elmosódtak, a hagyomány megszűnt, a szokások általánosságban felesédbe merültek.

Ahogy az esküvői gyűrűt is általában a bal gyűrűs ujjon hordjuk, kifejezve ezzel családi állapotunkat, régebben a bokaláncot is a vőlegény ajándékozta menyasszonyának, szeretete szimbólumaként, és hivatalosan is kifejezve, hogy a hölgy férje szeretne lenni. A jobb bokákon bokaláncot hordó nőkre általában könnyűvérű nőként tekintettek. De ahogy említettük, ezek a sztereotípiák és hagyományok már a feleséd homáylába vesztek. Manapság már aligha szólnak meg valakit azért, mert a jobb lábán hordja a bokaláncot.

Városi legenda, hogy a jobb lábon hordott bokalánc azt jelenti, hogy a viselője nem a hagyományos szexuális irányultság képviselője. Ez azonban hivatalos forrásokból egyáltalán nem támasztható alá.